“Van 300 milliárdért egy kirakatkerítésünk a déli határnál, amit a politikusok mindig elővehetnek, ha azt akarják bizonygatni, hogy mennyi mindent megtesznek Magyarország és Európa biztonságáért. Holott még a hivatalos statisztikai adatok szerint is a balkáni útvonalon érkezők 80%-a a kerítéssel védett szerb-magyar határon át megy tovább Nyugat-Európa felé. És az utóbbi hónapokban ugrásszerűen nő a számuk”- állítja Siewert András, a Migration Aid operatív igazgatója. Októberben a hivatalos szerb statisztikák szerint 1.017 új menedékkérő lépett az ország területére Bulgária vagy Macedónia felől, ez messze a legmagasabb szám ebben az évben. Ugyanakkor októberben a szerb menekültügyi befogadóközpontokban a UNHCR adatai szerint csak 350 fővel nőtt a létszám. Ezzel folytatódik a korábbi hónapok tendenciája: miközben a Szerbiába érkezők létszáma növekszik, a befogadó központokban tartózkodók száma arányaiban csökken. Hová tűnnek az emberek?
“Egy részük Románia felé folytatja útját, hogy onnan a magyar-román zöldhatáron átkelve menjenek tovább Ausztria irányába. De a Romániába érkezők száma jóval alacsonyabb, mint ahányan Szerbiát elhagyják” – folytatja Siewert.
Az alábbi táblázatban azt mutatjuk be, hogyan alakultak a menekültügyi számok Szerbiában 2017-ben.

Szerbia-2017-01-10

A Migration Aid operatív igazgatója az alábbi gondolatmenettel folytatja: “Bennünk is felvetődött a kérdés, hová tűnik Szerbiából több ezer ember. A Nyugat-Balkáni útvonalon a Törökországból vagy Görögországból induló embercsempészek első lépésben általában Szerbiáig viszik az embereket, itt jelennek meg megint a statisztikákban. Bulgárián és Macedódián áthozzák őket gépjárművekkel, de tudunk családokról, akik gyalog jöttek végig Macedónián. Vannak, akik Szerbiába érkezve megpróbálják a hivatalos utat, és menedékkérelmet nyújtanak be a szerb-magyar határon található tranzitokban. De a magyar hatóságok minden lehetséges adninisztratív eszközzel lassítják ezt a folyamatot.
Az elmúlt hetekben nyomoztunk egy kicsit és beszéltünk családokkal, akiket Szerbiából vagy a tranzitokból ismertünk. Ebből az a kép rajzolódott ki, hogy nyáron elterjedt a hír a tranzitokban, miszerint nem érdemes kivárni a hivatalos eljárást. Egyrészt azért, mert a magyar hatóságok szinte minden menedékkérelmet elutasítanak, másrészt azért, mert a korábbiaknál könnyebben lehet átjutni Magyarországon embercsempészekkel. A híresztelesék nyomán nyár óta több százan hagyták el önként a tranzitokat, holott előtte többnyire egy évet vártak már Szerbiában a bejutás lehetőségére, aztán hónapokat töltöttek el a tranzitokban.”
És hogy mi történt a tranzitokból önként távozókkal? Siewert András szerint már Németországban vagy más nyugat-európai országokban vannak.
“Megkérdeztük a családokat, merre vitték őket az embercsempészek. Horvátország felé? Románián át? Nem, szinte mindenkit a kerítéssel védett szerb-magyar határon át. A statisztikák szerint az elmúlt hónapokban több ezer embert.”

Minden jel szerint egy masszív, hatékony embercsempész-hálózat működik a Szerbia-Magyarország-Ausztria-Németország útvonalon. Hogyan lehet havonta több száz, vagy akár ezer embert “láthatatlanul” átutaztatni a kerítéssel védett szerb-magyar schengeni határon?

Az operatív igazgató így folytatja: “A műszaki határzárnak nevezett határvédelem nem csak egy kerítés. Szerves része a vizuális megfigyelést ellátó technika, a járőröző rendőrök és katonák, a mélységi határvédelem. Csakhogy a rendszer ezer sebből vérzik. A menekültügyi és határvédelmi jogszabályok és intézkedések 2015 óta többször módosultak, teljesen koncepciótlanul. Csak két példa: a déli határral párhuzamosan haladó 55-ös főút az embercsempészet kiemelt útvonala, muszáj keresztezni, ha valaki Duna és a Tisza közötti szakaszon jön át a határon. Ennek megfelelően a mélységi határvédelem kiemelt területe volt, 10-20 kilométerenként rendőri ellenőrző pontokkal, akik folyamatosan szűrték az embercsempészetre alkalmas járműveket. 2016 márciusától ezeket elkezdték felszámolni, a 120 km-es szakaszon már csak néha lehet találkozni ellenőrző ponttal. Szintén a tavaszi jogszabályváltozások következménye, hogy a tiltott határátlépéssel gyanúsított személyeket – ha valahol az ország területén lebuknak – a rendőrök egyszerűen visszakísérik a kerítéshez. Már nincs rendőrségi vizsgálat, így a hatóságok rengeteg információtól esnek el, amit az embercsempészek aktuális tevékenységeiről gyűjthetnének. A kerítésnél szolgálatot teljesítő állományt folyamatosan cserélik, jönnek az ország minden részéről. Sokszor azt sem tudják, milyen bolygón vannak, nincs helyismeretük. Megpróbálják túlélni a néhány hetet, amit ott kell tölteniük, hogy utána minél hamarabb hazakerüljenek. A hatóságok kapkodását mi sem jelzi jobban, mint hogy fél éves tanfolyammal képeznek határvadászokat, akik tapasztalataink szerint sokszor még az államhatár védelméhez kapcsolódó jogszabályokat sem ismerik. Nem értem, miért nem vetnek be a határmenti embercsempészet felszámolására éjjellátós drónokat. Azzal nem érnek semmit, ha valahol az országban véletlenszerűen lekapcsolnak 1-1 járművet vagy az ásotthalmi mezőőrök felfedeznek egy erdőben baktató csoportot. Az útvonalakat a drónokkal le lehetne követni és csak akkor feltartóztatni az illegális határátlépőket, amikor létrejött a kapcsolat az embercsempészekkel. Az irreguláris migrációt a kerítés nem fogja megállítani, csak az embercsempész bűnszervezetek felszámolása.”

2017 első 10 hónapjában Németországban több mint 73 ezer menedékkérelmet nyújtottak be szír, iraki és afgán állampolgárok. Ennek a 3 országnak az állampolgárai jellemzően a nyugat-balkáni útvonalon érkeznek Nyugat-Európába, míg az afrikai országokból a Földközi-tengeren át jönnek, és többnyire Olaszországban vagy Spanyolországban lépnek az EU területére. Mivel ebben az évben októberig a magyar állam csak mintegy 800 személynek adott valamilyen státuszt, legálisan csak legfeljebb ennyien juthattak Magyarországon keresztül Németországba. A statisztikai adatok szerint viszont tízezres nagyságrendben haladnak át illegálisan, embercsempészek segítségével az országon. Miért Magyarországon át? Miért nem a Horvátország-Szlovénia-Ausztria útvonalat használják, ami 2015. októbere és 2016. márciusa között volt az elsődleges útvonal?
Siewert András véleménye ezzel kapcsolatban: “Ha ilyen nagyságrendben tudnak bűnszervezetek embereket átcsempészni az országon, ez két dolgot jelenthet: vagy nagyon rosszul működik a rendőrség és a nemzetbiztonsági szervezetek, vagy politikai utasításra nem néznek oda. Erre már volt precedens, a 2015. szeptember 15. és október 15. közötti 1 hónapban a magyar állam a horvát és az osztrák határ között 180 ezer embert utaztatott át mindenféle útiokmány- vagy egyéb biztonsági ellenőrzés nélkül. Tiltott határátlépéshez nyújtott szervezett segítséget a magyar állam. Nagyon remélem, hogy a Nyugat-ellenesség csak politikai retorika és a kormány nem vesz részt tevőlegesen az EU gyengítésében azzal, hogy engedi az illegális határátlépéseket, arra pedig végképp nem merek gondolni, hogy hatalom-közeli csoportok anyagilag is profitálhatnak ebből. Vagy ne adj isten átadták a terepet az orosz titkosszolgálatoknak, hogy ők használják ugyanilyen céllal Magyarországot…”