Nincs a kormánynak egyetlen tanácsadója sem, aki jártas lenne pszichológiában? Tudják egyáltalán, hogy mit csinálnak, vagy vakrepülésben száguldanak a sorosi úton és a hatalom mámorában úszva az sem érdekli őket, hogy magukkal rántanak a szakadékba egy egész népet? Urai még egyáltalán önmaguknak?
A fejétől bűzlik a hal – foglalja össze évszázadok népi bölcsességet a mondás. Ha Őcsény a hal, mit árul el ez nekünk a politikai elitről? Kinek állhat érdekében félelembe és szorongásba taszítani egy egész országot? Milyen tervről akarja elterelni a figyelmet a sorosozás? Az oroszok talán már nem is csak a spájzban vannak?
Csak úgy zárójelben: a szovjet csapatkivonás körüli hónapokban egyes katonatiszti körökben makacsul tartotta magát a hír, hogy az oroszok a nehézfegyverzetük egy részét elásták az országban. Ha vissza akarnak jönni, elég ledobniuk légideszant egységeket és 24 óra alatt övék az ország. A NATO ennyi idő alatt még észbe sem kap, az ország saját védelmi kapacitásai pedig a nullához közelítenek.

Szovjet tankok Magyarországon 1991-ben
Szovjet tankok Magyarországon 1991-ben

Messze kerültünk a menekült kérdéstől, látszólag. Pár száz csüggedt, elüldözött, menekültként nyilvántartott emberrel riogatva tart sakkban egy egész országot a kormánypropaganda. Őcsény példája intő jel: a helyzet súlyosabb, mint gondoltuk. A félelembe hajszolt embereket az együttélést szabályozó törvények sem érdeklik. Hangos ordibálás követte az őcsényi falugyűlésen azt a felvetést, hogy az alaptörvény szabad mozgást garantál mindenkinek, aki jogszerűen tartózkodik az országban. És szerintetek mit mond a felhergelt őcsényi arra, hogyan különböztetik majd meg a látogatóba érkező menekültet az évtizedek óta Németországban élő muszlim túristától? A menekült majd kap sárga csillagot!?
Nem feltételezem a magyar kormánypártokról, hogy kitűzött céljuk egy fasiszta rezsim kiépítése. De azt kinézem belőlük, hogy a saját kis buborékvilágukban csücsülve fogalmuk sincs arról, milyen károkat okoznak a magyar emberek lelkében és hogy rohanva közelítünk a szakadék felé.

Kedves magyar polgármesterek! Igen, ti, akik arra tettetek esküt, hogy a legjobb képességeitek szerint példát mutattok az általatok vezetett közösségnek. Kérlek benneteket, haladéktalanul kezdjetek el a rátok bízott település lakóival konzultálni arról, megszállhatunk-e nálatok néhány éjszakára. Megnézhetjük-e a látnivalót, betérhetünk-e a vendéglőbe. Mi, a menekültek.

Mert mától én is menekült vagyok. A hozzám hasonlóan elszánt társaimmal menekülni fogunk az országban városról városra, faluról falura. Mindenhol megállunk egy időre, beszélgetünk és ismerkedünk. És szeretnék a szemébe nézni azoknak, akik tőlem és a menekülttársaimtól elvitatják a jogot, hogy szabadon járjunk-keljünk az országban. Eszünk és zenélünk, felülünk a kisvasútra, megnézzük a Felcsút-Ferencváros meccset. Mi, a menekültek.
Ki tart velünk?

Siewert András, 2017. szeptember 28.