Miniszterelnökség - Lázár János

Tisztelt Lázár Miniszter Úr!

Igazán nagy megtiszteltetésnek vesszük, hogy a jubileumi Kormányinfón ennyi időt és figyelmet szánt a Migration Aid tevékenységeire. Tekinthetjük ezt szimbolikusnak?
Számunkra fontos, hogy a kapcsolatainkat a nyílt és őszinte kommunikáció jellemezze. Megtesszük az első lépést ebbe az irányba, és összefoglaljuk, mi mit látunk problémának a jelenlegi menekültügyi rendszerben. Természetesen nem csak rámutatunk arra, hogy mit látunk gondnak, hanem egyben felajánljuk a segítségünket a megoldáskeresésben.
Nem szükségszerű, hogy az állam vagy az óriás-szervezetek jelentsék a megoldást minden állampolgári problémára, ez a menekültek ellátására és integrációjára is érvényes.
Talán egyetértünk abban: a hatékony krízis-menedzsment egyik alapfeltétele, hogy létezzen visszacsatolási mechanizmus a szolgáltató és az ügyfelek között. A magyar menekültügyi rendszerben ez nincs meg. A menekültek igényeit, problémáit csak azok látják át, akik napi kapcsolatban állnak velük.
Minden tiszteletünk a BMH terepen dolgozó szociális munkásainak, ügyintézőinek, mert látjuk, hogy még a legnehezebb körülmények között is megpróbálnak helytállni. De azt is látjuk, hogy a sokszintü hierarchiában elvesznek az általuk megfogalmazott problémák, így a menekültek hétköznapi gondjai el sem jutnak a döntéshozókig.
Tisztában vagyunk azzal, hogy a Karitatív Tanács tagszervezetei komoly pénzügyi támogatást kapnak az államtól azért, hogy a BMH szerződéses partnereiként segítsenek a menekültellátásban. De a helyzet ebben az esetben is ugyanaz: a Vöröskereszt mellett 5 keresztény egyházi szervezetről van szó, ahol az összetett szervezeti struktúra sok bürokráciát és lassú döntéshozatali mechanizmust eredményez. Ráadásul ezek a szervezetek nem tudnak és nem is akarnak a menekültügyre specializálódni, hiszen széles spektrumban részesei a magyar szociális- és egészségügyi ellátó hálózatnak. Továbbá kizárólag keresztény egyházak szervezetei képviseltetik benne magukat, munkatársaik többsége nincs is tisztában a menekültek nagyobbik részét adó muszlimok kultúrájával és szokásaival, ami tapasztalataink szerint sokszor bizalmatlanságot szül.

Amennyiben Önök számára valóban fontos a Magyarországon státuszt kapott menekültek hatékony integrációja és segítése, kérjük, tegyék lehetővé, hogy:
– a menekültek segítésére specializálódott civil szervezetek a BMH által koordinálva, a menedékkérelmek határmenti benyújtásának időpontjától folyamatosan mentorálják a menekült státuszért folyamodott embereket, részükre humanitárius, mentálhigiénés, oktatási, jogi stb. segítséget tudjanak nyújtani. Össztársadalmi érdek, hogy a menekült családok, kísérő nélküli kiskorúak, egyedülálló nők és férfiak már a tranzitzónáktól kezdődően, egészen az állandó tartózkodási helyükre kerülésükig megszakítás nélküli támogatást kaphassanak ugyanazon segítő szervezetektől, és így kialakulhasson egy bizalmi kapcsolat, ami a sikeres integráció elengedhetetlen feltétele.

– A menedékjogot kapott emberek ésszerű ideig tartózkodhassanak az állami befogadó központokban. A legutóbbi jogszabálymódosítások értelmében a státuszt kapott külföldieket a határmenti tranzitokból a vámosszabadi befogadó állomásra szállítják, amit azonban 30 napon belül el kell hagyniuk. Ez ésszerűtlenül rövid időtartam ahhoz, hogy a menekültek legalább alapszinten elsajátítsák a magyar nyelvet, munkát és lakhatási lehetőséget találjanak az ország területén. Annak fényében, hogy a kiskunhalasi befogadó központ hónapok óta szinte üresen áll, ez nem okozhat különösebb logisztikai problémát, ehhez nincs szükség újabb befogadó központ létesítésére.

– A menekülteket segítő civil szervezetek eljuttathassák a humanitárius segítséget az ún. másodkérelmezőknek is, akik az Önök által hozott törvénynek köszönhetően 2017. tavasza óta semmiféle ellátást nem kaphatnak. Ez különösen problémás, ha a másodkérelmező a tranzitban tartózkodik, ahol arra sincs esélye, hogy megpróbáljon önmagáról gondoskodni.

Szintén sokat segítene a kialakult helyzeten, ha a kormány és a kormánypártok képviselői nem csúsztatnának az állampolgárokkal folytatott kommunikácójuk során, és határozott különbséget tennének migráns és Magyarországon jogszerűen tartózkodó menekült között, ugyanis ez a két fogalom sem tartalmában, sem jogi értelemben nem azonos. A Migration Aid a továbbiakban is kész koordinált formában támogatni minden olyan tevékenységet, ami humánusabbá és hatékonyabbá teszi a menekültek ellátását, integrációját, figyelembe véve a magyar polgárok jogos biztonságigényét is.

Tisztelettel:
Siewert András
Migration Aid, operatív igazgató