Magyar-Idők

A kormánypárti propagandagépezet zászlóshajója hetek óta vért izzad, hogy fogást találjon a Migration Aiden, az elmúlt egy hónapban 6 cikket szántak ránk.

Az első cikk június 12-én jelent meg, erre még június 12-én reagáltunk a weboldalunkon. Utólag, június 15-án Nagy Árontól, a Magyar Idők újságírójától kaptunk egy e-mailt az alábbi tartalommal. Szó szerint idézzük, mert a magyaridős újságírás igazi gyöngyszeme:

Tiszteletem,

a Magyar Idők munkatársaként érdeklődnék, hogy a honlapjukon megjelölt bankszámlák név szerint kihez tartoznak? A Migration Aid International külföldi cég, nem szerepel az áfaalanyok között a NAV nyilvános adatbázisa szerint, így okkal tehető fel, hogy nem a saját számlájáról van szó. Ki kezeli a pénzügyeiket és mekkora összegért?

Miféle nemzetközi szerepvállalás indokolta, hogy Angliában jegyeztessék be magukat cégszerűen, ha a honlapjuk szerint külföldi akciójuk csak elenyésző számban – talán összesen két alkalommal, Görögországban – voltak? Magyar szervezettel miért nem lehet külföldön tevékenykedni? Számos magyar egyesület és alapítvány dolgozik a határokon kívül is különösebb probléma nélkül…

Hihetetlennek tűnik az az állításuk, hogy februárban beadták a magyar alapítványuk iránti bejegyzési kérelmet, de azóta nem tudnak semmit az ügyről. A bíróság minden esetben 30 napon belül értesíti a felet a bejegyzésről, vagy hiánypótlást ír elő.

Egyáltalán egy 2015 óta működő csoport, amely simán alapítani tudott egy céget Angliában, miért csak 2017-ben dönt úgy, hogy magyar alapítványt is létrehoz? Itt megjegyzem, már 2015-ben arról írtak, hogy egyesületet alapítanak, ami nem történt meg. Miért?

Ha önöknek valóban fontos az átláthatóság és az elszámolás a támogatásokkal, akkor miért nem hozták nyilvánosságra ezeket az adatokat a honlapjukon? Miért kell eldugni egy angol regiszterbe, amiről a magyar emberek 99,9 százaléka soha nem is hallott?

Nagy Áron tehát nem csak kérdez, hanem mindjárt el is mondja nekünk a véleményét, sőt még tanácsot is ad. Az azóta megjelent cikkek arról tanúskodnak, hogy nem csak a káosz teljes a Magyar Idők (MI) újságíróinak a fejében, de még arra sem képesek, hogy olyan újságírót állítsanak a Migration Aid-re, aki tisztában van alapvető jogi fogalmakkal és eljárásokkal.

Mivel a tényekkel a MI hadilábon áll, maradnak a szándékosan ferdítően megfogalmazott feltételezéseik. Vegyünk sorra néhányat, a teljesség igénye nélkül:

Aligha tartozhatnak az Egyesült Királyságban bejegyzett Migration Aid Internation Ltd.-hez a szervezet honlapján és közösségi oldalán megadott számlaszámok. (Magyar Idők, 2017. június 21.)

Magyar viszonylatban a Migration Aid International devizakülföldinek számít. A bankszámlanyitás feltételei: a szervezet cégkivonata (ill. ennek hiányában egyéb olyan okmány, amellyel hitelt érdemlően igazolható, hogy a székhelye szerinti országban, az ott érvényes jogszabályok szerint bejegyezték a szervezetet), valamint a szervezetet képviselő személy(ek) aláírási címpéldánya(i). Egyébként pedig:

raiffeisen-bank

A szervezet eddig egyetlen gazdasági beszámolót sem tett közzé az interneten. (Magyar Idők, 2017. június 21.)

A Migration Aid International bejegyzése 2015. október 29-én történt meg. A MAI alapszabálya és angol jogszabályok értelmében az első üzleti éve a 2015. október 29. – 2016. október 29. időszak, amiről a beszámolót 2017. július 29-ig kell közzétenni (aminek az elmulasztása súlyos pénzbírságokat vonhat maga után). Áron azért nem talált beszámolót, mert ennek a leadási határideje még nem járt le.

Csak szólunk, hogy a Migration Aid Alapítvány első beszámolójának törvényes határideje 2018. május 30.

Emlékezetes: amikor a migránssegítők a múlt heti cikkünkre reagáltak, azt is bejelentették, hogy „folyamatban van egy magyar alapítvány bejegyzése is Migration Aid Menedékkérőket Segítő Alapítvány elnevezéssel”. Majd azzal folytatták: „2017. február elején adtuk be a bejegyzési kérelmet, mindeddig nem kaptunk értesítést a jogerős bejegyzési végzésről.” Ezzel szemben a bírósági nyilvántartás szerint a napokban bejegyzett szervezet alapító okiratának kelte 2017. május 5-e, vagyis a migration aidesek vagy hazudtak, vagy azt sem tudják, mikor határozták el a hazai civil szervezet létrehozását.(Magyar Idők, 2017. június 21.)

A bíróságok az utolsó, egységes szerkezetben megfogalmazott alapító okirat keltét tartják nyilván, ez teljesen független attól, mikor indul el egy szervezet alapítási folyamata. Mint a lenti dokumentumból látszik, a Migration Aid Alapítvány induló vagyona 2017. március 2-án már letétbe volt helyezve.

Igazolás-MAA

Nem jótékonysági szervezetként jegyezték be az Egyesült Királyságban a Migration Aid Internationalt. (Magyar Idők, 2017. június 20.)

Mint az előbbiekben láttuk, a MI újságíróinak a magyar jog sem erőssége, nem várható el tőlük, hogy akár csak megközelítően is tisztában legyenek az angol joggal. Először is: nem létezik olyan jogi meghatározás szervezetek minősítésére, hogy „jótékonysági“, olyan van, hogy non-profit és közhasznú. A magyar és az angol jognak a non-profit tevékenységeket szabályozó rendelkezései alapvetően eltérnek. A Charity Comission alá azoknak a szervezeteknek kell bejelentkezniük, akik közhasznúságot szeretnének. A non-profit és a közhasznú nem ugyanaz a fogalom. Létre lehet hozni non-profit orientáltságú szervezeteket úgy is (alapítványt, egyesületet, non-profit kft-t), hogy azok nem kérnek közhasznúságot vagy nem válnak erre jogosulttá. A közhasznúságnak elsősorban adózási szempontból van jelentősége, nem befolyásolja egy szervezet non-profit jellegét. Az angol jogszabályok a közhasznúságot bevételi összeghatárokhoz is kötik, 5000 angol font éves bevétel alatt nem is engedik a közhasznúsági regisztrációt. Ezért ha egy szervezet bizonytalan adományozói háttérrel rendelkezik, sok esetben kivárja, amíg kiderül, jogosult-e egyáltalán közhasznúsági bejegyzésre. Ez Magyarországon sincs másképp, két lezárt üzleti év és meghatározott minimum bevétel a feltétele annak, hogy egyáltalán kérni lehessen közhasznúságot.

A 2015. október 29-e óta eltelt csaknem hatszáz napban tehát bőven lett volna lehetősége a migránssegítőknek, hogy létrehozzanak egy hazai szervezetet. (Magyar Idők, 2017. június 12.)

Nem is állt szándékunkban létrehozni 2015. októbere után magyar szervezetet. Egy magyar bejegyzésű egyesület ötlete mág 2015. nyarán megfogalmazódott, de mire az ügyvéd elkészítette az alapszabályt és aláírásra került volna, a 2015. október 15-én életbelépett déli határzár miatt okafogyottá vált. A tevékenységeink súlypontja áthelyeződött a balkáni országokra, így elegendő volt egy olyan szervezet, ami a nemzetközi tevékenységet tudja koordinálni. A magyar szervezet gondolata csak 2016. őszén fogalmazódott meg újra, amikor úgy tűnt, hogy ismét szükség lehet intenzívebb magyarországi jelenlétre. Az első jogi megbízást az alapítvány létrehozására 2016. decemberében adtuk meg egy ezzel foglalkozó irodának, a procedúra azonban jóval hosszadalmasabb lett, mint amire számítottunk.

Ami a csoport nemzetközi szerepvállalását illeti, a honlapjukon közölt adatok szerint 2015. novemberében két önkéntesük utazott Leszboszra, ahol másfél hetet töltöttek. Ez volt az az eset, amikor Zsohár Zsuzsanna, a csoport azóta már leköszönt szóvivője, az Euronews szerint végre találkozhatott szerelmével, a szír Samer Alkaleddel. (Magyar Idők, 2017. június 20.)

Nem igaz. A SIRIUS.HELP terepfelmérését Leszboszon Sári Dalma és Siewert András, a MAI igazgatóságának tagjai végezték. Zsohár Zsuzsa utazására valamivel később került sor és az magánjellegű út volt.

2015. őszén a PestiSrácok.hu számolt be arról, hogy a csoport közösségi oldalán megjelent, de gyorsan eltávolított bejegyzések pénzügyi visszaélésekre utalnak. Az aktivisták olyan információkat osztottak meg egymással, amelyek szerint a hivatalosan közöltekkel szemben nemcsak tárgyi adományokat, hanem készpénzt is gyűjtöttek.“ (Magyar Idők, 2017. június 12.)

Szögezzük le: Magyarországon semilyen jogszabály nem tiltja, hogy magánszemélyek adományt gyűjtsenek önmaguknak vagy másoknak. Bárki kiállhat az utcára egy kalappal vagy írhat egy felhívást online csatornákon, és kérhet segítséget az aznapi vacsorájához, a gyermeke külföldi gyógykezeléséhez stb.

A NAV álláspontja erről: „A törvény minden ingyenes vagyongyarapodást ajándékozási illeték alá von, kivéve, amit úgy értékel, hogy társadalmilag vagy bármilyen más szempontból érdemes lehet arra, hogy mentességet kapjon. Mentes az ajándékozási illeték alól a tudományos, művészeti, oktatási, közművelődési, közjóléti célra juttatott ajándék megszerzése, és az ilyen célú közérdekű kötelezettségvállalás alapján történő vagyonszerzés, továbbá a jótékony célú közadakozásból származó vagyoni érték megszerzése“. Ebből azt is látni lehet, hogy az adományozás adójogi kezelése független attól, tárgyi adományt vagy készpénzt ajándékoz ill. kap valaki.

2015. október 29-ig (a Migration Aid International bejegyzéséig) a Migration Aid magánszemélyek önkéntes segítségnyújtási akciójának elnevezése volt. A civilek önszerveződő tevékenységét az tette elengedhetetlenné, hogy 2015. nyarán katasztrofális humanitárius helyzet alakult ki az ország több pontján, amit a magyar kormány nem tudott, vagy nem akart kezelni. Hogy ezt a segítő tevékenységet adományokból lehetett csak elvégezni, ez is egyértelmű.

Miféle nemzetközi szerepvállalás indokolta, hogy Angliában jegyeztessék be magukat cégszerűen, ha a honlapjuk szerint külföldi akciójuk csak elenyésző számban – talán összesen két alkalommal, Görögországban – voltak? (Nagy Áron fentebb már idézett levele)

Nem sikerült kiderítenünk, Áronnak hogyan jött össze a kettes szám, de sajnos matematikai korrepetálásra sem futja az időnkből. A Migration Aid önkéntesei már 2015. szeptember 15-e után is megjelentek segítőként a magyar határokon túl. A szerb határzár életbelépése után a Horgosnál segítettek, az azt követő hetekben Szerbiában, Horvátországban és Szlovéniában is jelen voltak, több kisteherautónyi segélyszállítmányt is vittünk ezekre a helyszínekre. 2015. októberében SIRIUS.HELP elnevezéssel létrehoztunk egy projektet, amelynek önkéntesei 2016. január és 2016. július között szinte folyamatosan jelen voltak Görögországban, 2-hetes turnusokban váltották egymást segítőink. 2016. februárjában egy 24 tonnás kamion vitt Görögországba segélyeket a Migration Aid raktárából, ezek az Athén környéki táborokban kerültek szétosztásra. Az elvégzett munkákat folyamatosan dokumentáltuk a Migration Aid és a SIRIUS.HELP Facebook oldalain vagy a kapcsolódó weboldalakon, pl ITT.

Magyar szervezettel miért nem lehet külföldön tevékenykedni? Számos magyar egyesület és alapítvány dolgozik a határokon kívül is különösebb probléma nélkül… (Nagy Áron fentebb már idézett levele)

A nemzetközi tevékenységet is végző karitatív szervezetek jellemzően több milliárd forintos bevétellel rendelkeznek. Többségük egyházi háttérű, tehát eleve nemzetközi kapcsolatrendszerrel bírnak. Összetett, bürokratikus döntéshozó és koordináló testületeket működtetnek azért, hogy képesek legyenek összehangolni tevékenységeiket. A Migration Aid nagyságrendekkel kevesebb bevétellel rendelkezik és arra törekszünk, hogy ezt ne egy szervezeti struktúra kiépítésére és fenntartására fordítsuk, hanem a bevétel minél nagyobb hányada a lehető legrövidebb úton eljusson a rászorulókhoz.