Syrian refugees at the Turkish border (Photo: Halil Fidan / Anadolu Agency)
Syrian refugees at the Turkish border (Photo: Halil Fidan / Anadolu Agency)

Mi a migráció?

A magyar migráció szó a latin migratio szóból származik, ami (ki)vándorlást, költözést jelent.

A migráció bolygónkon az élet megjelenése óta annak szerves része. Emberi migráció alatt azt értjük, ha valaki tartósan megváltoztatja életvitele földrajzi helyzetét. Ha valaha az életedben elköltöztél már egyik településről egy másikra, te is voltál migráns. Ha az országon belül költöztél, a belföldi migráció része voltál, ha külföldre, a nemzetközi migráció statisztikájában szerepelsz.

Az emberek egy része saját elhatározásból költözik, azonban vannak olyanok is, akiket otthonaik elhagyására kényszerítenek. Ők a menekültek. Az otthon elhagyásának kényszere sokféle okból bekövetkezhet, ilyen a háború, valamilyen természeti katasztrófa vagy ha üldöztetésnek vagy kitéve. A legnagyobb menekülthullámokat a háborúk generálják.

Feszty: Arrival of the Hungarians (part)
Feszty: Arrival of the Hungarians (part)

Mióta érinti Magyarországot a migráció?

A magyar állam a kezdetektől híres volt befogadó készségéről. A keresztény állam alapítása is jórészt annak volt köszönhető, hogy a fejedelmi család nagy számban látott vendégül és hívott letelepedni hittérítőket, iparosokat, lovagokat és írástudókat.
A letelepedés gondolata és gyakorlata szinte az államalapítással együtt jelent meg, hiszen már Szent István király a fiához, Imre herceghez írt intelmeiben többek között azt fogalmazza meg, hogy a külföldiek jelenléte milyen haszonnal jár az ország számára.

A Kárpát-medence geostratégiai helyzetének köszönhetően mindig is célterülete vagy tranzitrégiója volt a nemzetközi migrációnak. Őseink is migrációval kerültek ide, a magyar királyok a honfoglalást követően pedig évszázadokon keresztül tudatos stratégiai eszközként használták a migrációt. Nem csak lehetővé tették népcsoportok letelepedését, hanem több esetben kifejezetten behívtak az országba idegeneket.
Talán a legismertebb a kunok letelepítésének története. A nyugat felé vonuló tatárok elől menekülő kunok 1239-ben értek Kötöny kun fejedelem vezetésével a keleti határaink közelébe. 50-70 ezer fő telepedett le végül a Duna-Tisza közén (arányaiban ez annyit jelent, mintha ma Magyarországra 150-200 ezer fős közösséget telepítenének be). A befogadó és befogadott nép együttélésének szabályait és feltételeit 1240-ben a bánmonostori egyezségben rögzítették. A kunok vállalták, hogy elfogadják a letelepült, keresztény életmódot. Felajánlott hadiszolgálataikért cserébe részleges adómentességet nyertek, és területi autonómiát kaptak, amely módot adott arra, hogy belső életüket saját törvényeik szerint folytassák. De a beilleszkedés nem volt zökkenőmentes, sőt véres konfliktusok is voltak magyarok és kunok között.
A betelepítést támogató IV. Béla király fia, a későbbi V. István elvette feleségül Szejhán kán lányát, a kun Erzsébetet, így az utolsó előtti Árpád-házi király, IV. (Kun) László félig kun volt. Minden nehézség ellenére a kunok integrációja végül sikeresnek bizonyult és ennek nyomait ma is őrizzük: több mint 8000 család viseli a Kun vezetéknevet, 2 megyénk és 17 településünk is tartalmazza a kun nevet.
A kunokkal egyidőben érkeztek Magyarországra a jászok is, akik ráadásul részben pogány vallásúak voltak. Indoiráni nyelvet beszélő nép, az első írásos emlékek szerint eredendően a mai Északnyugat-Pakisztán területén éltek. Nyelvüket, identitásukat a betelepülés után is évszázadokon át megőrizték. A jászok emlékét is többek között egy megye és 18 település neve őrzi.

A 14. század derekától a Török Birodalom támadásai hozták a következő nagy emberáradatot hazánk felé. A Balkánt fokozatosan elfoglaló, majd Bécs felé előretörő oszmán seregek hontalanná vált százezreket hajtottak maguk előtt. A törökök elől menekülő szerbek, macedónok, bolgárok a korona déli területeit vették birtokba, de ugyanide vendek és szlovénok is érkeztek. A Magyarországon letelepedő, idegen ajkú, kultúrájú, vallású tömegek átformálták az egyes magyar vidékek etnikai összetételét. Szerbia 1459-ben bekövetkezett bukása után Mátyás király (1458-1490) több tízezer szerb menekülőt telepített be, a keleti rítus szerint is szabad vallásgyakorlást engedélyezve nekik.

A Magyarországra betelepült, betelepített népek száma szinte megszámlálhatatlan. Az államalapítás óta a kunok és jászok mellett besenyők, úzok, szászok, románok, csehek, morvák, ruszinok, lengyelek, görögök, zsidók, örmények, svábok, szlovákok, bolgárok is építették a magyarokkal közösen az országot.
A második világháború után is fogadtunk be menekülteket, az 50-es években a görögországi polgárháború elől menekülő 8.000 görög saját falut is kapott (ez lett Görögfalva, majd Beloiannisz). Amerikából is jöttek menekültek, 1973-ban mintegy 1.200 chilei állampolgár menekült hazánkba a Pinochet-puccs elől.
A délszláv háborúk is jelentős menekülthullámot indítottak meg Magyarország irányába. 1988-1994 között menekülőként és bevándorlóként 237 586 fő érkezett Magyarországra, köztük több tízezer muszlim vallású bosnyák A három befogadó állomás, Bicske, Békéscsaba és Hajdúszoboszló mellett az ideiglenesen felállított táborokban (húsz ideiglenes szállás létesült leginkább a déli határnál) mintegy 20. 000 embernek adtak szállást, azonban legalább 40.000 oltalmat kereső nem vett igénybe államilag finanszírozott helyeket.

Refugees on their way to Austria on foot at Hegyeshalom (Photo: AP/Ronald Zak)
Refugees on their way to Austria on foot at Hegyeshalom (Photo: AP/Ronald Zak)

Mi köze a migrációnak a terrorizmushoz?

Mint fentebb láthattuk, a migráció története hosszú, ezzel szemben a terrorizmus fogalmát csak a 18. század óta használjuk. Mindjárt az elején szögezzük is le: a terrorizmus európai “találmány”. A modern terrorizmus kezdeti korszakának a 1800-as évek elejét tekintjük, amikor anarchisták, nihilisták hajtanak végre merényleteket, többnyire a hatalmi elit általuk gyűlült képviselőivel szemben Oroszországban, Franciaországban, Olaszországban, Spanyolországban. Az első ismert terrorista szervezetek az 1960-as évek végén jelentek meg, ilyen a német Vörös Hadsereg Frakció (RAF), az olasz Vörös Brigádok, az Ír Köztársasági Hadsereg (IRA) vagy a baszk függetlenségért harcoló spanyolországi ETA. Az északír konfliktusban 1969-1998 között 1.800 angol és ír vesztette életét (Forrás: Project CAIN, University of Ulster), az ETA terrorcselekményeinek mintegy 800-an estek áldozatuk. Az iszlamista hátterű terrorcselekmények áldozatainak száma Európában 2001-2017 között nem éri el a 600-at. Ez nem azt jelenti, hogy az iszlamista hátterű terrorizmus nem jelent veszélyt. 2014-ben a világon minden korábbinál többen, összesen 32.685 ember lett terrorcselekmény áldozata (Forrás: Institutes for Economy & Peace: Global Terrorism Index 2015). Az áldozatok 78%-a az alábbi 5 ország valamelyikének állampolgára volt: Szíria, Irak, Afganisztán, Pakisztán, Nigéria. Tehát látható, hogy az iszlamista terrortól elsősorban a muszlim országok lakosai szenvednek, ez az egyik oka az említett országokból eredő menekülthullámoknak. Az ok-okozati összefüggés tehát pont a fordítottja annak, mint amit a magyar hatalmi elit kommunikál: nem a migráció növeli a terrorizmus veszélyét, hanem a terrorizmus növeli a migráció valószínűségét.
Az 1969-2015. közötti, terrorizmushoz kapcsolódó eseményekről áttekinthető idővonalat állított össze az NCTC (National Counterterrorism Center), ami itt tekinthető meg.

A magyar hatalmi elit kedvenc szlogenjei közé tartozik, hogy “meg kell védeni Magyarország és Európa határait” az irreguláris migrációtól, mert ezzel növekszik a terrorizmus veszélye. Ez kizárólag politikai célokat, a választópolgárokat elbizonytalanító, félelemben tartó propaganda, amit a magyar kormány sem vesz komolyan. Példa erre az, hogy 2015. szeptember 15. és október 15. között a magyar kormány 180 ezer menekültet utaztatott át az országon mindenféle ellenőrzés nélkül. Azaz ezalatt az egy hónap alatt úgy engedett át 180 ezer embert az országon, hogy fogalma sem volt arról, kik ők és milyen céllal jöttek Európába.

Hogy mennyire nem tartotta veszélyesnek őket a Belügyminisztérium, azt talán a legjobban az mutatja: egy átlagosan 500 fős vonatszerelvényt 3-4 rendőr kísért. A hegyeshalmi vonatállomástól a kishatárig tartó kb. 3 km-es gyalogúton jellemzően 1 rendőrautó és 2-3 gyalogos rendőr kísérte az embereket (ez néha 1000 embert is jelentett, ha egyszerre futott be 2 szerelvény).

Egy ilyen létszámú magyar állampolgárokból álló embercsoportot (pl. tüntetés, sportrendezvények) ennél nagyságrendekkel több rendőr biztosít. Ebből arra következtethetünk, hogy – bármit is kommunikál a hatalmi elit propagandagépezete -, az állampolgárok biztonságáért felelős szervek a saját tapasztalataik alapján veszélytelenebbnek ítélnek meg egy országon áthaladó menekültet, mint pl. egy futballszurkolót.

Hogy a menekültek önmagukban nem jelentek biztonsági kockázatot, az alábbi tény is mutatja: a nyugat-balkáni útvonal 2016. márciusi lezárása óta több mint egy év telt el. Miután az útvonal mentén fekvő államok váratlanul határoztak a lezárás mellett, több tízezer ember rekedt meg útközben valamelyik állam területén. 2017. márciusában Görögországban több mint 70 ezer, Szerbiában több mint 10 ezer menekült tartózkodott, részben már több mint egy éve.

Szerbián a menekültválság 2015. tavaszi kitörése óta a menekültek 90%-a áthaladt, jóval többen, mint Magyarország területén. Szerbia mégsem épített kerítést és nem folytat propagandaháborút sem a menekültek rovására. Az ország biztonságáért felelős szervek teszik a dolgukat. Hallottunk Görögországban vagy Szerbiában terrorveszélyről, a menekültekhez kapcsolódó növekvő bűnözésről? Nem…

Támogatja-e a Migration Aid, hogy Magyarországnak az Európai Únió döntése alapján kelljen menekülteket befogadnia? (Ez volt az ún. kvótareferendum témája)

Nem. Azt támogatjuk, hogy Magyarország az európai szolidaritás jegyében, saját lehetőségeinek függvényében vállaljon részt a menekültprobléma megoldásában. Magyarországnak nem kellene megvárnia, amíg egy külső diktátum erőlteti ránk a szolidaritást, hanem történelmi tapasztalataira építve megmutathatja Európának, hogyan lehet hatékonyan segíteni más bajbajutott népeken.

Signs on the wall of an abandoned building at the Hungarian border, which served as a night shelter for refugees
Signs on the wall of an abandoned building at the Hungarian border, which served as a night shelter for refugees

Kap pénzt a Migration Aid Soros Györgytől?

A Migration Aidhez kapcsolható bejegyzett szervezetek közül legkorábban a Migration Aid International fogadhatott pénzbeli támogatásokat (PayPal-on 2015. szeptemberétől, bankszámlára 2015. novemberétől).
Jelen bejegyzés megszületéséig (2017. június) a támogatók között nincs sem Soros György nevű személy, sem olyan szervezet, ami tudomásunk szerint Soros György amerikai üzletemberhez köthető. Támogatóink 75%-a több száz magyar magánszemély, 24%-a külföldi magánszemély, a fennmaradó 1% magyar vagy külföldi szervezet (pl. Magyarországon bejegyzett egyház).
A Migration Aid szervezetei csak magyarországi bankoknál vezetnek bankszámlát, így a törvényes keretek között azokhoz hozzáférése van az olyan belbiztonsággal foglalkozó szerveknek, mint az Alkotmányvédelmi Hivatal. Ha tehát bármelyik politikai szervezet megkérdőjelezi a Migration Aid függetlenségét, forduljon ezügyben az illetékes szervhez, akik meg fogják erősíteni a fenti állításunkat.
Mindettől függetlenül szeretnénk kijelenteni, hogy minden olyan magánszemélytől és szervezettől szívesen fogadunk el támogatást, aki egyetért célkitűzéseinkkel és a támogatás elfogadása nem csorbítaná függetlenségünket, döntési szabadságunkat. A támogató magánszemélyt így akár hívhatják Soros Györgynek, Orbán Viktornak vagy Toroczkai Lászlónak, mindenkit szeretettel látunk sorainkban.