[vc_row][vc_column][/vc_column][vc_column][vc_column_text]
2018. január végén a NATO-tagállam Törökország katonai akciót indított a határaival szomszédos, Szíriához tartozó Afrin tartomány ellen. Ezzel Szíriának ez az eddig viszonylag békés, többségében kurdok és jezidik által lakott része is háborús övezetté változott. A harcok következtében az elmúlt 3 hónapban közel 140 ezer ember volt kénytelen elmenekülni Afrinból. A menekülő kurdok egyre nagyobb arányban indulnak Európa irányába, mivel Törökország számukra értelemszerűen nem biztonságos.
[/vc_column_text][vc_single_image image=”1287″ img_size=”840×450″ alignment=”center” onclick=”link_image”][vc_column_text]
2018. áprilisában 3100 ember menekült a tengeren át csónakkal Törökországból Görögországba, és több mint 2900-an keltek át a Törökországot Görögországtól elválasztó, a meleg időnek köszönhetően egyre sekélyebb Evros folyón. Ez 2016.márciusa óta messze a legmagasabb létszám. A menekültügyi adatok szerint a több mint 6000 menekült között folyamatosan növekvő arányban érkeznek afrini kurdok.
Ismét egy tipikus példáját láthatjuk Európa elcseszett kül- és menekültügyi politikájának. Törökország afrini inváziója ellen a magyar kormány sem szólalt fel, pedig a Migration Aid időben jelezte a magyar hatóságok felé, hogy a kurdok egyetlen menekülési opciója a Magyarországon át vezető nyugat-balkáni útvonal lesz. Az afrini katonai műveletben a török hadsereg a Németországból importált haditechnikát (pl. a Leopard harckocsikat) is bevetette. Nem Soros György, nem civil szervezetek, hanem NATO-fegyverek, továbbá mindennemű stratégiai előrelátást nélkülöző magyar és európai külpolitika váltotta ki az új menekülthullámot.
Borítókép: Afrinból menekülő kurdok 2018. márciusában[/vc_column_text][/vc_column][vc_column][/vc_column][/vc_row]