Turkish-military

A cikk alján található videókat az Észak-Szíriába bevonuló török csapatok kegyetlenkedéseiről folyamatosan frissítjük!

Az Észak-Szíria ellen indított török offenzíva kapcsán kevés szó esik arról, hogy az agresszió hadifelszerelését, a benyomuló csapatok légi támogatását ugyan Törökország biztosítja, de az alakulatok többsége nem a reguláris török hadsereg tagja. Hanem szíriai arabok, többségükben olyanok, akik az elmúlt években a szír polgárháborúban is harcoltak. Ennek két gyakorlatias oka van: a törököknek így kisebb saját emberveszteséggel kell számolniuk, mert az utcai harcokat a kurdokkal ezek az erők fogják megvívni. A török nyilvánosság számára jobban eladható úgy a háború, hogy naponta csak 1-2 katonát veszítenek. Hogy közben százával esnek el a milíciák tagjai, azt a török és nemzetközi sajtó sokszor meg sem említi. Másrészt annak fejében, hogy részt vesznek a katonai műveletekben, házakat, munkát ígérnek nekik és a családjuknak az elfoglalt kurd területeken. Így a törökök két legyet ütnek egycsapásra: ágyutölteléket és hűséges alattvalókat kapnak céljaik eléréséhez.

A törökök valódi szándékai

A török kormány kettős kommunikációt folytat az invázióval kapcsolatban: a nemzetközi közvélemény számára terrorellenes katonai műveletekkel indokolja az akciót, a török kormánypárt berkein belül azonban egészen más húrokat pengetnek, és “Nagy-Törökország” megteremtésével hergelik a nacionalista érzelmeket. Ebből még maga Erdogan sem csinált titkot: “Nem önkéntesen fogadtuk el a jelenlegi határainkat. Mindenhol jelen kell lennünk, ahol ott voltak az őseink”- jelentette ki 2017-ben.

Hogy ez mit jelent? Milliószám osztják meg egymással a török kormánypárt szimpatizánsai az új-oszmán birodalom elképzelt határait jelölő térképeket.

greater-turkey

Ha egy pillantást vetünk a térképre, láthatjuk, hogy a törökök által elképzelt új határok szinte valamennyi szomszédjukat érintik: ide tartozik teljes Észak-Szíria és Észak-Irak, sőt jelentős görög és bolgár területek is.

Nem vétetlenül ápolt jó kapcsolatokat az Iszlám Állammal Erdogan kormánya, hiszen a terrorszervezet pont azokon a szír és iraki területeken terjeszkedett, amikre ő is szemet vetett. Esélyt látott arra, hogy ha fegyvereket és pénzt ad az Iszlám Államnak, rajtuk keresztül növelheti a befolyását a régióban.

A törökök számításait azonban keresztülhúzták a kurdok. Erdogan “pechjére” az új-oszmánnak tervezett birodalom déli vidékeit ugyanis jellemzően ők lakják. A mintegy 35 milliós kurd népnek nincs saját állama, elsősorban Törökország, Irak, Szíria és Irán területén élnek. Évtizedek óta küzdenek autonómiáért, egyes csoportjaik egy saját államért.

A legnagyobb akadályt Erdogan számára a Kurd Népvédelmi Erők, az YPG jelenti. Mivel a nyugati országok számára hatékony és megbízhatónak számító partnernek bizonyultak az Iszlám Állam ellen vívott háborúban, nemcsak a nemzetközi elismertségük nőtt, hanem szinte teljes Észak-Szíriát ellenőrzésük alá vonták, miután sikeresen elüldözték onnan az IS harcosait. A területeiken helyreállt a béke, így elkezdhetett kiépülni egy bázisdemokratikus önkormányzatiság. Az elmúlt 1-2 évben Észak-Szíriában “Rojava”, ahogy a területet a kurdok hívják, egy hivatalosan ugyan el nem ismert, de a gyakorlatban széleskörű autonómiával rendelkező terület lett. Erdogan folyamatosan invázióval fenyegette az YPG által ellenőrzött területeket, ennek eddig egyetlen akadálya volt: azoknak az amerikai egységeknek a jelenléte a területen, akikkel a kurdok közösen harcoltak az Iszlám Állam ellen.

Az elmúlt napok eseményeit már mindenki ismeri: az amerika elnök a katonáinak a visszavonása mellett döntött, és erre azonnal megindult a török agresszió.

A magyar kapcsolat

Erdogan Gül Baba türbéjében, jobb oldalt Orbán Viktor (Fotó: Török Elnöki Hivatal)
Erdogan Gül Baba türbéjében, jobb oldalt Orbán Viktor (Fotó: Török Elnöki Hivatal)

Mint minden nagyhatalom, Törökország is kétféle módon igyekszik elérni a céljait és kiterjeszteni a befolyási övezetét. Az egyik a katonai erőszak, amit most is látunk, a másik az ún. “soft power”, a gazdasági-pénzügyi ügyleteken keresztüli befolyásszerzés egy országban. Törökország az elmúlt években a nehéz gazdasági helyzete ellenére milliárdokat fektetett be a Balkánon, nem csak az olyan muszlim lakosú országokban, mint Albánia, Koszovó és Bosznia-Hercegovina, hanem Szerbiában és Macedóniában is. A törökök stratégiai terveiben a befolyási övezetük északi határa Magyarország. Ennek mondhatni egyfajta szimbóluma az a Gül Baba türbéje, ami a legészakibb szentélyük, és amit 2018-ban Erdogan Orbán Viktorral közösen avatott fel.

Erdogan és Orbán kölcsönös szimpátiája annak is köszönhető, hogy hasonló elképzeléseik vannak az állam működtetéséről és a világ jövőjéről. Hogy mennyiben felel meg a magyar érdekeknek, hogy török befolyási övezet legyünk, arról valószínűleg sokan másképp gondolkodunk, mint a miniszterelnök.

Amit  kevesen tudnak, hogy az elmúlt két évben a Magyarországon menedéket kérő emberek jelentős része kurd nemzetiségű szíriai és iraki állampolgár volt, akiknek a kérelmeit a menekültügyi hivatal nagy arányban elutasítja. Tudomásunk szerint a magyar hatóságoknak van egy Törökországtól kapott listája azokról a személyekről, akiket a törökök a terrorizmus támogatásával vádolnak, ami általában nem jelent mást, mint hogy útban vannak Erdogannak.

Most pedig akit érdekel, nézzen videókat arról, miért menekülnek Európába a kurdok, akiket a magyar propaganda szimplán migránsnak nevez.

Az invázió elhallgatott videói (frissítjük)

Az Ahrar al-Sharqiya fegyveresei elfogott kurdokkal pózolnak 2019. október 12-én
Az Ahrar al-Sharqiya fegyveresei elfogott kurdokkal pózolnak 2019. október 12-én

Az alábbi videók a kurdok elleni offenzíva olyan jelenetei láthatóak, amelyekről a hivatalos médiában alig fogsz hallani. A videók forrásai jellemzően maguk az elkövetők, illetve azok a milíciák, akik a török hadsereggel együtt vonulnak. Ugyanis ők büszkék a kurdok ellen elkövetett tetteikre, amelyek sokszor kimerítik a háborús bűncselekmény fogalmát. Ilyen például az Ahrar al-Sharqiya nevű csoport, amelynek egységei elsőként léptek kurd területre a hétvége folyamán. Az Ahrar al-Sharqiya számos harcosa korábban az al-Nuszra Front tagja volt, ami az Al-Kaida szíriai szárnyának számított. 

Figyelem! Az alábbi videók a nyugalom megzavarására alkalmasak, részben borzalmas képeket tartalmaznak! Csak akkor indítsd el, ha biztosan meg akarod nézni!

Hátrakötözött kezű kurdokat lőnek agyon az Ahrar al-Sharqiya fegyveresei egy út mellett 2019. október 12-én.

Ennek a videónak a vége a lényeges. A felvételt készítő fegyveres saját magát is megmutatja, az Iszlám Állam jelképét viseli a sapkáján, miközben a társai egy török tank körül gyülekeznek. 2019. október 12-i felvétel.

Az Ahrar al-Sharqiya fegyveresei kurd civileket bántalmaznak. 2019. október 12-i felvétel.

Az Ahrar al-Sharqiya fegyverese egy halott kurd nőt szidalmaz és rugdos. Ő valószínűleg az a Hervin Khalef nevű kurd emberjogi aktivista, akinek a meggyilkolásáról a nemzetközi média is beszámolt. 2019. október 12-i felvétel.

Köszönjük, ha megosztod.